Nyitvatartás (CET/Budapest): Sydney: 23:00–07:00 Tokyo: 01:00–09:00 Frankfurt: 08:00–16:00 London: 09:00–17:00 New York: 14:00–22:00

Grafikon
Az árfolyam grafikon vízszintes tengelyén találjuk az idősávot (év, hó, nap, óra, perc) formájában, a függőleges tengelyen pedig az árat. Az árfolyam grafikon az adott instrumentum árfolyamának megjelenítésére szolgál. Két fajta grafikont szoktunk megkülönböztetni az élő(live) és a nem élő (offline) grafikont. Az élő grafikonon teljesen valós időben nézhetjük a piaci változásokat amíg a nem élő grafikonon csak az adott időszakra kimerevített helyzetet fogjuk látni. Ilyenek például a lejjebb megtalálható fotók is amik a kereskedői programból lettek kimentve és egy adott időszakot látunk rajta csak.

Gyertyák
A gyertya ábrázolási forma az ókori japánból származik ahol egy rizs kereskedő ilyen módon számolta meg bevételét, kiadásait. Ezért is hívjuk Japanese Candlestick-nek magyarul japán gyertyának. Később ezt a fajta megjelenítést bevezették a gazdasági életbe főként a tőzsdén lévő árfolyam megjelenítésre. A megjelenítési forma a 80-as évektől teret hódított magának és azóta az egész világ többségben ezt használja a teknicista piaci elemzéséhez. Ezeknek a gyertyáknak két nagy csoportja van az emelkedő és a csökkenő gyertyák angolul Bullish=emelkedő(bika gyertya), Bearish=csökkenő(medve gyertya.) Számos fajtája létezik ezeknek az emelkedő és csökkenő gyertyáknak úgymint Hammer, Doji, Harami, Bull … amelyeknek minden típusa valamiféle jelentés hordozó. Vizsgálhatjuk őket alakzatokként is melyeknek fontos jelentősége van a trendek kialakulásában, trendek erősítésében valamint a trendek fordulópontjaiban. A gyertyák fontos piaci helyzet hordozók ugyanis minden gyertyának van nyitási, zárási, legmagasabb, legalacsonyabb pontja. (az alábbi illusztrációk a teljesség igénye nélkül készültek).

Emelkedő gyerta (Bullish)
Csökkenő gyertya (Bearish)

Emelkedő gyertyák (Bullish)
Trendfordító gyertyák (Reversal)
Csökkenő gyertyák (Bearish)


Gyertya alakzatok
A piacon idővel kialakultak különböző megfigyeléseken alapuló elvek. Itt néhányat olvashatnak közülük nevük, szerepük, megbízhatóságuk szerint. Bizonyos gyertyák alakzatokba rendeződése jelzés lehet számunkra egy kialakuló növekvő, csökkentő trend esetében. Ezek lehetnek trenderősítő, trendfordító jelzések. (az alábbi illusztrációk a teljesség igénye nélkül készültek).

Gyertya alakzatok emelkedő trend esetén (Bullish)
       
BULLISH
MAT HOLD
BULLISH
THREE LINE STRIKE
BULLISH
SEPARATING LINES
BULLISH
HARAMI
SZEREP: SZEREP: SZEREP: SZEREP:
TRENDERŐSÍTŐ
TRENDERŐSÍTŐ
TRENDERŐSÍTŐ
TRENDFORDÍTÓ
MEGBÍZHATÓSÁG: MEGBÍZHATÓSÁG: MEGBÍZHATÓSÁG: MEGBÍZHATÓSÁG:
ALACSONY
ALACSONY
KÖZEPES
ALACSONY
       
       
BULLISH
HAMMER
BULLISH
HOMING PIGEON
BULLISH
ABANDONED BABY
BULLISH
KICKING PATTERN
SZEREP: SZEREP: SZEREP: SZEREP:
TRENDFORDÍTÓ
TRENDFORDÍTÓ
TRENDFORDÍTÓ
TRENDFORDÍTÓ
MEGBÍZHATÓSÁG: MEGBÍZHATÓSÁG: MEGBÍZHATÓSÁG: MEGBÍZHATÓSÁG:
KÖZEPES
KÖZEPES
MAGAS
MAGAS


Gyertya alakzatok csökkenő trend esetén (Bearish)
       
BEARISH
THREE LINE STRIKE
BEARISH
SEPARATING LINES
BEARISH
FALLING THREE METHOD
BEARISH
BELT HOLD
SZEREP: SZEREP: SZEREP: SZEREP:
TRENDERŐSÍTŐ
TRENDERŐSÍTŐ
TRENDERŐSÍTŐ
TRENDFORDÍTÓ
MEGBÍZHATÓSÁG: MEGBÍZHATÓSÁG: MEGBÍZHATÓSÁG: MEGBÍZHATÓSÁG:
ALACSONY
ALACSONY
ALACSONY
ALACSONY
       
       
BEARISH
MEETING LINES
BEARISH
SHOOTING STAR
BEARISH
ENGULFING
BEARISH
EVENING STAR
SZEREP: SZEREP: SZEREP: SZEREP:
TRENDFORDÍTÓ
TRENDFORDÍTÓ
TRENDFORDÍTÓ
TRENDFORDÍTÓ
MEGBÍZHATÓSÁG: MEGBÍZHATÓSÁG: MEGBÍZHATÓSÁG: MEGBÍZHATÓSÁG:
KÖZEPES
KÖZEPES
MAGAS
MAGAS


Trendek
A trendeket két nagy csoportra oszthatjuk úgymint emelkedő (bullish) és csökkenő (bearish) trend. Harmadikként ide társul az oldalazó mozgás ami egy semleges trendnek tekinthetünk. Az emelkedő trendre jellemző az újabbnál újabb csúcspont az árfolyamba amíg a csökkenő trend esetében az újabbnál újabb mélypont. Ezek alól kivételt tesz az oldalazó mozgás ami tulajdonképpen trend semleges hiszen az árfolyam nemtud újabb csúcs illetve mélypontot felállítani hanem egy bizonyos árfolyam mély illetve árfolyam csúcspont között ingadozik. Az emelkedő és csökkenő trendeken belül létezik hosszú távú és rövidtávú trend. A rövid és a hosszú távú trend között egy adott kereskedési stratégia lehet mérvadó. Azok akik hetekre, hónapokra, évekre nyitnak pozíciót azok a hosszú távú trendekre utaznak amíg azok akik csak napon belül, órákra, vagy percekre azok pedig a rövid távú trendek hívei. Ugyanis a trendek kialakulhatnak az 1 perces időintervallumtól teljesen az évesekig. Ez csak tőlünk függ ,hogy melyiket célozzuk meg. Tehát maga a trend elég relatív hiszen attól függ milyen időintervallumra szeretnénk kereskedni.

-Emelkedő trend (Bullish trend)
Emelkedő trendnek hívjuk az olyan fajta ármozgást amikor az árfolyam újabbnál újabb csúcspontot ér el.
Ez történhet bármilyen időintervallumon az 1 perces grafikontól az 1 hónaposig.
Viszont  ilyen esetben megkülönböztetünk rövid és hosszú távú megfigyelhető trendeket.
A rövid távú trendeket az alacsonyabb időintervallumon láthatjuk jól úgymint az
1 percestől – 30 perces grafikonig.
Amíg a hosszú távú trendeket az 1 órástól az 1 hónapos megjelenítés formában.

-Csökkenő trend (Bearish trend)
A csökkenő trend az emelkedő ellentéte csak itt az árfolyam újabbnál újabb mélypontot ér el.

-Oldalazó mozgás (Ranging)
Ez azt jelenti ,hogy az árfolyam nem ér el se újabb magasabb se alacsonyabb pontot.
Hanem megrekedve a támasz-ellenállás szint között mozog.
Tehát nem mozdul el jelentősen se csökkenő se növekvő irányba.
(a támasz-ellenállás szintről bővebben lejjebb olvashat).

Hosszú távú emelkedő trend
1 napos grafikonon (Bullish)

Oldalazó mozgás
1 napos grafikonon (Ranging)

Hosszú távú csökkenő trend
1 napos grafikonon (Bearish)


Rövidtávú emelkedő trend
15 perces grafikonon (Bullish)

Oldalazó mozgás
15 perces grafikonon (Ranging)

Rövidtávú csökkenő trend
15 perces grafikonon (Bearish)


Trend alakzatok
A gyertya alakzatokhoz hasonlóan a trendek terén is kialakultak megfigyeléseken alapuló alakzatok amik az árfolyam emelkedését, csökkenését jelzik előre. Ezeknek az alakzatoknak nevük is van úgymint árbóc, zászló, fülescsésze … Itt csak néhány fontosabb alakzat került bemutatásra.

Támasz szint (Support) / Ellenállás szint (Resistance)
Támasz szintnek nevezzük azt a szintet ahonnan az árfolyam egy ideje nemtud letörni és újabb mélypontot elérni.
Ellenállás szintnek nevezzük azt a szintet ahonnan az árfolyam nemtud kitörni és újabb csúcspontot elérni.
Az ellenállás szint a támasz szintnek az ellentéte.

Jól látható a képen, hogy az árfolyam a támasz (zöld) és az ellenállás (piros) vonal között mozog.




Indikátor
Az indikátor az árfolyammozgását egy bizonyos periódus alatt megfigyelt statisztikai számítások alapján működő eszköz. Ez azt jelenti ,hogy egy devizapár vagy bármilyen tőzsdei instrumentum esetén a múltbéli adatokat vizsgálva próbál következtetni egy jövőbeli lehetséges változásra. Tehát ha megismerjük az adott indikátor tulajdonságait akkor azokból fontos árfolyammozgásra utaló jelzést kaphatunk ami alapján meghozhatjuk döntéseinket arra vonatkozóan ,hogy vétel vagy eladási pozíciót veszünk fel. Az indikátorok számos fajtája létezik amiket használhatunk oldalazó piacon, emelkedő, csökkenő trendben. Az indikátorokat a feljebb említett árfolyam grafikonokon tudjuk használni. Mivel az indikátorok temérdek változata létezik ezért itt csak néhány fontosabbat mutatunk be.

Néhány legismertebb fajtájuk a
Mozgó átlagok (Moving Average): Egyszerű, Sima, Exponenciális, Lineárisan súlyozott.

Oszcillátorok:
MACD (Moving Average Convergence Divergence)
Sztohasztikus (Stochastic)
CCI (Commodity Channel Index)
RSI (Relative Strenght Index)

Az egyre fejlődő kereskedelmi platformok és a technika fejlődése miatt számtalan indikátor létezik. Minden indikátornak van valamilyen tulajdonsága ami alapján vizsgálja az adott időszakot. Majdnem minden indikátor használ periódust valamint mozgóátlagot így ezeket a legtöbbnél beállíthatjuk. Fontos ,hogy minden indikátor esetében igaz az ,hogy minél magasabb időintervallumba használjuk úgymint 30 perc, 1 óra, 4 óra annál nagyobb az esélyünk a sikeres jelzésre. Viszont célszerű pozíció kötés előtt több időintervallumban megvizsgálni az árfolyam grafikont az indikátorral.
A következő bekezdésben néhány indikátor kerül bemutatásra a teljesség igénye nélkül.

-Mozgó átlag (Moving average)
Ahogy a neve is írja egy mozgó átlagról van szó ami bizonyos beállítások mellet követi az árfolyam mozgást több kevesebb késéssel.
Mozgóátlagból rengeteg fajta van úgymint egyszerű (simple), sima (smoothed), exponenciális (exponential), lineárisan súlyozott (linear weighted) és még sok más.
A mozgóátlag indikátor esetében megszoktuk adni, hogy milyen fajta mozgóátlagot használjon számításnak úgymint egyszerű, egyenletes, exponenciális, súlyozott. Ezután pedig a vizsgálandó időintervallum hosszát ami periódust jelent.

moving average


-MACD (Moving Average Convergence Divergence)
A MACD a trend változását mutatja, valamint a változás irányát jelzi, ennek segítségével határozza meg a vételi és eladási jelzéseket, valamint a túlvett és a túladott szinteket. Az MACD két exponenciális mozgóátlag százalékosan vett különbsége, azaz egy hosszabb és egy rövidebb periódusú mozgóátlagra van szüksége a függvénynek. Ha a MACD 0 fölé emelkedik akkor, amikor a rövidebb periódusú mozgóátlag a hosszabb periódusú mozgóátlag fölé kerül, akkor emelkedik az árfolyam. Amikor a rövidebb periódusú mozgóátlag a hosszabb periódusú mozgóátlag alá kerül, és a 0 szint alatt van akkor árfolyam csökkenés következik. A függvény berajzolja a MACD exponenciális mozgóátlagát is.
Ezt nevezzük az MACD szignál vonalának, vagy jelzővonalának.

macd


-Sztohasztikus (Stochastic)
A Stochastic indikátoroknak két típusát különböztetjük meg, a Lassú (Slow Stochastic) és a Gyors Stochastic (Fast Stochastic). A kettő közötti legfontosabb különbség a szenzitivitásuk, érzékenységük. A Fast Stochastic ugyanis sokkal gyorsabban reagál az árfolyam változására, mint a Slow Stochastic, így sokkal több hibás jelzést is adhat. Pontosan emiatt a tulajdonsága miatt az előbbit kevésbé használják, sokkal inkább preferálják a Slow Stochastic-ot. (Persze ez nem jelenti azt, hogy a Slow Stochastic nem ad fals jelzést.)

A stochastic indikátor az árfolyam csatorna alját és tetejét jelöli egy bizonyos periódusban.
Három időszak jellemzi a K%, D%, Lassuló valamint a 20, 80-as szintek amit az indikátor alján és tetején láthatunk. Ez a két szint jelöli a beállított időszaknak K%, D%, Lassulónak megfelelően az árfolyam csatorna alját és tetejét. A megfigyelések azt mondják, hogy amikor a 20-as szint alatt van a jelzés akkor túladott az árfolyam tehát emelkedés következik amikor pedig a 80-as szint felett van akkor pedig túlvett tehát csökkenés következik be az árfolyamban.

stochastic 


-CCI (Commodity Channel Index)
Ezzel az indikátorral azt követhetjük figyelemmel, hogy az árfolyam extrém magasságokban vagy mélységekben van e az elmúlt időszak átlagos áraihoz képest.
Az extrém árfolyamot az átlagos árak elmúlt n napra vonatkozó szórásának, és a jelenlegi záróár átlagtól vett távolságának összevetésével határozza meg az indikátor. Az CCI mozgását három szintre lehet felbontani alulról a –100-as érték, középen a 0 valamint felülről a +100-as érték.

CCI 


-RSI (Relative Strenght Index)
Különlegessége, hogy nem az árakat, hanem az árfolyam változásokat méri, pontosabban egy adott időszak árfolyam-elemelkedéseinek nagyságát hasonlítja össze a csökkenések nagyságával. Az RSI kedveltségét gyorsasága adja, szinte a piac változásával együtt tud váltani az indikátor, ami egyben hibája is, hiszen emiatt sokszor adhat téves jelzést a befektetőknek.
Az RSI is momentum típusú oscillátor, az-az a piaci lendületet méri 0 és 100 közötti zárt skálán. Itt is megkülönböztetünk két meghatározó szintet, amelyek jellemzően a 30-es és 70-as értékekhez kötődnek.
A 30-as szint alatt túladottságról 70-es szint felett túlvettség áll fenn.

RSI 

 

 

Lap tetejére