Nyitvatartás (CET/Budapest): Tokyo: 01:00–09:00 Sydney: 00:00–08:00 Frankfurt: 08:00–16:00 London: 09:00–17:00 New York: 14:00–22:00

Grafikon
Az árfolyam grafikon vízszintes tengelyén találjuk az idősávot (év, hó, nap, óra, perc) formájában, a függőleges tengelyen pedig az árat. Az árfolyam grafikon az adott instrumentum árfolyamának megjelenítésére szolgál. Két fajta grafikont szoktunk megkülönböztetni az élő(live) és a nem élő (offline) grafikont. Az élő grafikonon teljesen valós időben nézhetjük a piaci változásokat amíg a nem élő grafikonon csak az adott időszakra kimerevített helyzetet foglyuk látni. Ilyenek például a lejjebb megtalálható fotók is amik a kereskedői programból lettek kimentve és egy adott időszakot látunk rajta csak.

Gyertyák
A gyertya ábrázolási forma az ókori japánból származik ahol egy rizs kereskedő ilyen módon számolta meg bevételét, kiadásait. Ezért is hívjuk Japanese Candlestick-nek magyarul japán gyertyának. Később ezt a fajta megjelenítést bevezették a gazdasági életbe főként a tőzsdén lévő árfolyam megjelenítésre. A megjelenítési forma a 80-as évektől teret hódított magának és azóta az egész világ többségben ezt használja a teknicista piaci elemzéséhez. Ezeknek a gyertyáknak két nagy csoportja van az emelkedő és a csökkenő gyertyák angolul Bullish=emelkedő(bika gyertya), Bearish=csökkenő(medve gyertya.) Számos fajtája létezik ezeknek az emelkedő és csökkenő gyertyáknak úgymint Hammer, Doji, Harami, Bull … amelyeknek minden típusa valamiféle jelentés hordozó. Vizsgálhatjuk őket alakzatokként is melyeknek fontos jelentősége van a trendek kialakulásában, trendek erősítésében valamint a trendek fordulópontjaiban. A gyertyák fontos piaci helyzet hordozók ugyanis minden gyertyának van nyitási, zárási, legmagasabb, legalacsonyabb pontja.

Gyertya alakzatok
A piacon idővel kialakultak különböző megfigyeléseken alapuló elvek. Itt néhányat olvashatnak közülük nevük, szerepük, megbízhatóságuk szerint. Bizonyos gyertyák alakzatokba rendeződése jelzés lehet számunkra egy kialakuló növekvő, csökkentő trend esetében. Ezek lehetnek trenderősítő, trendfordító jelzések.

Trendek
A trendeket két nagy csoportra oszthatjuk úgymint emelkedő és csökkenő trend. Harmadikként ide társul az oldalazó mozgás ami egy semleges trendnek tekinthetünk. Az emelkedő trendre jellemző az újabbnál újabb csúcspont az árfolyamba amíg a csökkenő trend esetében az újabbnál újabb mélypont. Ezek alól kivételt tesz az oldalazó mozgás ami tulajdonképpen trend semleges hiszen az árfolyam nemtud újabb csúcs illetve mélypontot felállítani hanem egy bizonyos árfolyam mély illetve árfolyam csúcspont között ingadozik. Az emelkedő és csökkenő trendeken belül létezik hosszú távú és rövidtávú trend. A rövid és a hosszú távú trend között egy adott kereskedési stratégia lehet mérvadó. Azok akik hetekre, hónapokra, évekre nyitnak pozíciót azok a hosszú távú trendekre utaznak amíg azok akik csak napon belül, órákra, vagy percekre azok pedig a rövid távú trendek hívei. Ugyanis a trendek kialakulhatnak az 1 perces időintervallumtól teljesen az évesekig. Ez csak tőlünk függ ,hogy melyiket célozzuk meg. Tehát maga a trend elég relatív hiszen attól függ milyen időintervallumra szeretnénk kereskedni.

Trend alakzatok
A gyertya alakzatokhoz hasonlóan a trendek terén is kialakultak megfigyeléseken alapuló alakzatok amik az árfolyam emelkedését, csökkenését jelzik előre. Ezeknek az alakzatoknak nevük is van úgymint árbóc, zászló, fülescsésze … Itt csak néhány fontosabb alakzat került bemutatásra.

Támasz/Ellenállás szint
Támasz szintnek nevezzük azt a szintet ahonnan az árfolyam egy ideje nemtud letörni és újabb mélypontot elérni. Jól látható a képen ,hogy az árfolyam a zöld támasz és a piros ellenállás vonal között mozog. Az előző szintnek az ellentéte. Ellenállás szintnek hívjuk azt a szintet ahonnan az árfolyam nemtud kitörni és újabb csúcspontot elérni.

Indikátor
Az indikátor az árfolyammozgását egy bizonyos periódus alatt megfigyelt statisztikai számítások alapján működő eszköz. Ez azt jelenti ,hogy egy devizapár vagy bármilyen tőzsdei instrumentum esetén a múltbéli adatokat vizsgálva próbál következtetni egy jövőbeli lehetséges változásra. Tehát ha megismerjük az adott indikátor tulajdonságait akkor azokból fontos árfolyammozgásra utaló jelzést kaphatunk ami alapján meghozhatjuk döntéseinket arra vonatkozóan ,hogy vétel vagy eladási pozíciót veszünk fel. Az indikátorok számos fajtája létezik amiket használhatunk oldalazó piacon, emelkedő, csökkenő trendben. Az indikátorokat a feljebb említett árfolyam grafikonokon tudjuk használni. Mivel az indikátorok temérdek változata létezik ezért itt csak néhány fontosabbat mutatunk be.

Néhány legismertebb fajtájuk a Mozgóátlagok (Moving Average): Egyszerű, Sima, Exponenciális, Lineárisan súlyozott

Oszcillátorok: MACD (Moving Average Convergence Divergence), Stohasztikus (Stochastic), CCI (Commodity Channel Index), RSI (Relative Strenght Index).

Az egyre fejlődő kereskedelmi platformok és a technika fejlődése miatt számtalan indikátor létezik. Minden indikátornak van valamilyen tulajdonsága ami alapján vizsgálja az adott időszakot. Majdnem minden indikátor használ periódust valamint mozgóátlagot így ezeket a legtöbbnél beállíthatjuk. Fontos ,hogy minden indikátor esetében igaz az ,hogy minél magasabb időintervallumba használjuk úgymint 30 perc, 1 óra, 4 óra annál nagyobb az esélyünk a sikeres jelzésre. Viszont célszerű pozíció kötés előtt több időintervallumba megvizsgálni az árfolyam grafikont az indikátorral.Lap tetejére▲